Az utolsó vonat Londonba by Meg Waite Clayton

Az utolsó vonat Londonba by Meg Waite Clayton from  in  category
Privacy Policy
Read using
(price excluding 0% GST)
Category: History , General Novel
ISBN: 9786156122032
File Size: 3.71 MB
Format: EPUB (e-book)
DRM: Applied (Requires eSentral Reader App)
(price excluding 0% GST)

Synopsis

Meg Waite Clayton regénye a valódi bécsi Kindertransport terven alapul, amelynek keretében mintegy tízezer gyermeket próbáltak Nagy-Britanniába menekíteni.

National bestseller
Historical Novels Review – a szerkesztőség ajánlja
Jewish Book Award – jelölés

Stephan Neumann kezdő drámaíró, befolyásos, jómódú bécsi család sarja. 1936-ban még úgy véli, a nácik nem sok vizet zavarnak: hangoskodnak, primitívek, de ártalmatlanok. Legjobb barátja Zofie-Helene, a keresztény lány, akinek édesanyja egy náciellenes lapot szerkeszt. Amikor a nácik uralomra jutnak, összeomlik a két kamasz gondtalan világa.

A sötétségben megcsillan egy reménysugár: Truus Wijsmuller, a holland ellenállás egyik vezéralakja zsidó gyerekeket csempész ki a náci Németországból. Miután Hitler elfoglalta Ausztriát, ez a vállalkozás egyre veszélyesebbé válik. Európa-szerte lezárják az országhatárokat, és nem engedik be a menekültek tömegeit.

Wijsmuller igyekszik minél több gyereket megmenteni. Versenyre kel az idővel: vajon ki lehet hozni Bécsből Zofie-Helene-t, Stephant és Stephan kisöccsét, Waltert, meg a hozzájuk hasonló ifjakat? Elérhető még London?  Veszélyes és bizonytalan élet vár rájuk.

„Fájdalmasan szép és feledhetetlen. A bátorság emlékműve.” - Karen Joy Fowler, a Majd kibújunk a bőrünkből szerzője

„Tökéletesen megörökíti a második világháború előtti sötét napok feszült, szívszorító atmoszféráját. Lenyűgöző történet!” - Kristin Hannah, az Út az éjszakába és a Fülemüle című bestsellerek szerzője

„Együttérzéssel, remény és szeretet – ha jó emberek szövetkeznek a gonoszság ellen, nincs az a csoda, ami valóra ne válhatna.” - Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője

Meg Waite Clayton #1 Amazon fiction bestsellerszerző, az amerikai Könyvkritikusok Körének tagja. Írásait többek közt a Los Angeles Times, a New York Times, és a Washington Post is közölte. Korábbi műveivel díjak és jelölések sorát zsebelte be. Ez a hetedik regénye, egyelőre csaknem húsz országban jelent meg, vagy áll kiadás előtt.

Az utolsó vonat Londonba forgatókönyv-változatát a Nicole Kidman és Meryl Streep által támogatott The Writers Lab választotta ki fejlesztésre.

A valós történelmi alapokra épülő regény Truus Wijsmuller részére állít emléket és a megmenekült több ezer gyermeknek.


A regény alapjául szolgáló történelmi tények:

1896. április 21.
A hollandiai Alkmaarban megszületik Geertruida (Truus) Meijer.

1922.
Truus feleségül megy Joop Wijsmullerhez (Geertruida Wijsmuller-Meijer).

1933. január 30.
Hitler Németország kancellárja lesz; még ugyanabban az évben Truus Németországba utazik, hogy zsidó gyerekeket menekítsen át Hollandia biztonságába.

1938.
Az év elején Ausztria még független és szabad állam, a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb zsidó közösségével; a legtöbb ausztriai náci vezető börtönben ül a kudarcba fulladt 1934-es puccs után.

Január
Hollandia lezárja a német határt a menekültek előtt, követve ezzel több más ország példáját.

Március 11.
Az Osztrák Náci Párt egy jól szervezett puccs révén megszerzi a hatalmat.

Március 12.
Az Anschluss; a 8. német hadsereg a hajnali órákban behatol Ausztriába; délután Hitler is megérkezik, teljessé téve a megszállást.

Március 15.
Hitler az osztrák birodalmi palotából bejelenti szülőföldje, Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz; napokon belül 76 000 zsidót vesznek őrizetbe.

Április 10.
Az osztrákok elsöprő többséggel szavazzák meg Ausztria annektálását.

Július 6-15.
Az eviani konferencián 32 ország képviselői gyűlnek össze, hogy tárgyaljanak a menekültválságról, de csak az apró Dominikai Köztársaság egyezik bele még több zsidó befogadásába.

Október 1.
Németország bekebelezi a cseh Szudétaföldet.

November 9.
A „Kristallnacht”: a „spontán” összeverődött náci csoportok az egész birodalom területén zsinagógákat gyújtanak fel, boltokba törnek be, kórházakat, iskolákat és otthonokat rongálnak meg; 30 000 zsidót elfognak, 91-et megölnek.

November 15.
Nagy-britanniai zsidó és kvéker vezetők előterjesztik a Kindertransport javaslatot, hogy gyerekeket hozzanak a birodalom területéről Angliába; néhány szervezet a Mozgalom a Németországból Érkező Gyermekek Gondozásáért égisze alatt otthont ígér számukra.

November 21.
A brit parlament elfogadja a Kindertransport törvényt.

December 1.
Az első Kindertransport 200 gyerekkel elindul Berlinből.

December 2.
A brit Norman Bentwich megkéri Truust, hogy járjon közben Adolf Eichmann-nál, a bécsi náci parancsnokánál, hogy engedélyezze az ausztriai kindertransportokat, abban a reményben, hogy szép szóval meg lehet őt győzni; Truus még aznap este útnak indul.

December 3.
Truus megérkezik Bécsbe; még aznap este letartóztatják, és megvádolják, hogy zsidó származású, de sikerül elintéznie, hogy elengedjék.

December 5.
Truus találkozik Eichmann-nal, aki úgy dönt, „megszervez egy kis tréfát”: ha a nő végrehajtja a lehetetlennek tűnő feladatot, és összegyűjt 600 utazásra kész gyereket szombatra – Sabbath napjára –, akkor mindegyik elmehet; Truus azonnal megkezdi a szervezést.

December 8.
Nagy-Britanniában a rádióban kérik a boltosok, háziasszonyok, sőt, a brit gyerekek segítségét, hogy a menekülteknek nevelőotthont és támogatást tudjanak szerezni.

December 10.
Bécsből elindul az első kindertransport 600 gyerekkel; mindegyik csak egy kis bőröndöt és az azonosításhoz szükséges sárga cédulát viheti magával.

December 12.
Az első bécsi kindertransport megérkezik Angliába; a gyerekeket a dovercourti nyári táborban szállásolják el, amíg nevelőszülőket találnak nekik.

December 18.
Hanuka idején újabb bécsi kindertransport indul el 150 gyerekkel; a szállítmányok folyamatosan mennek a háború kezdetéig.

1939.
Február 9.
benyújtják a kétpárti Wagner-Roberts törvényjavaslatot, melynek keretein belül 20 000 gyereket szállítanának a Német Birodalom területéről az Egyesült Államokba; hiába támogatja a javaslatot Eleanor Roosevelt, az elnök június 2-án „Intézkedés nélkül iktatni – FDR” utasítással látja el. A javaslat nem megy át.

Március
Dovercourt szerepe a Kindertransportok központi fogadóállomásaként véget ér.

Március 14.
Az első prágai gyerekszállítmány egy nappal azelőtt hagyja el a várost, hogy a németek megszállják Csehszlovákia maradék részét.

Szeptember 1.
Németország megtámadja Lengyelországot, Franciaország és Anglia pedig két nappal később hadat üzen Németországnak; az utolsó Kindertransport – Prágából a kilencedik – elakad Németországban; a gyerekek sorsa ismeretlen.

Szeptembertől 1940 májusáig
Bár a Kindertransportoknak vége, Truus tovább segít a németországi menekülteknek eljutni Franciaországba és Angliába.

1940. és utána
1940. május 10.
Németország megtámadja Hollandiát; a Párizsban tartózkodó Truus visszasiet Amszterdamba.

1940. május 14.
Truus IJmuidenben feltesz több tucat gyereket az SS Bodegravenre, az utolsó Angliába induló hajóra; úgy dönt, Hollandiában marad a háború végéig, és továbbra is kockára teszi az életét másokért.

1941. május
Truus másodszor is letartóztatja a Gestapo, de ismét elengedik.

1944.
Truus elhitetni a németekkel, hogy az ötven zsidó árva, akiket Auschwitzba küldtek, valójában árják; ezért végül Theresienstadtba küldik őket, ahol jó bánásmódban részesülnek, és végül túlélik a háborút.

1945-1966.
Truss az amszterdami városi tanács tagja.

1948. szeptember 30.
Truust Hála Érdeméremmel tünteti ki francia kormány.

1961. május
Truus alapítója és igazgatótanácsi tagja lesz az amszterdami Anne Frank-háznak, amely 1960. május 3-án nyílik meg.

1966. október 18.
A Yad Vashem a Világ Igazaként ismeri el Truust – ezt a díjat olyan nem zsidó származású embereknek adományozzák, akik az életüket kockáztatva segítették a zsidókat a holokauszt idején.

1978. augusztus 30.
Truus Amszterdamban meghal.

A kindertransport kezdeményezésnek köszönhetően mintegy 10 000 – a pontos szám nem ismert – gyermek talált otthonra Nagy-Britanniában. Híres művészek, politikusok, tudósok kerültek ki közülük, sőt, még Nobel-díjasok is. A legtöbbjük soha többé nem látta a szüleit.

Reviews

Write your review

Recommended